6.Fejezet

Belém hasított a tudat hogy valójában nem is tudom hogy ki vagyok én.Mi van ha engem örökbe fogadtak?
"Mi van ha?...."és igen...az összes lehetséges verzíó átfutott a fejemben..
Megijedtem.A tekintetem kővé dermedt.A végtagjaim jégcsap szilárdságúvá álltam.Nem tudtam megmozdulni.A lap tetején az volt oda írva hogy "McCourtney családfa".
A nagyi neve.Ellie McCourtney.

-De....de....de....az én nevem McCourt,nem McCourtney-nyögtem ki a szavakat akadozva
Lassan néztem fel.Mintha egy örökké valóságnak tűnt volna.
A levegőben érezni lehetett a feszültséget.
A tekintetem valamiért,ismét Niallel akadt össze.

"-Most mi lesz?Meddig fogja Louis húzni szegény lányt?Mikor mondja már el neki hogy ki is ő valójában?"
Hallottam.Hallottam.Hallottam Niall gondolatait amit egy aggodó tekintet övezett.
A pupillám kitágulhatott.A bőröm,az arcom hirtelen sápadtá válhatott mert csak azt vettem észre hogy Zayn a hátam mögé került és megtartott.Egyszerűen nem bírtam mozogni.

Egy kis idő elteltével a végtagjaimba visszaköltözött az erő.Lassan feltápászkodtam bár úgy tűnt hogy a lábaim felmondják a szolgálatot.

-Ki..Ki megyek inni egy kicsit-miután vetettem egy hálás pillantást kiindultam a konyhába

***

"-Hallottam Niall gondolatait.Ki vagyok én?Hogy értette ezt az egészet?Nem tudom....Tán elmebeteg lennék?"-gondolataimat egy sóhaj követte

"-Nem vagy elmebeteg"-hangzott el újra Niall hangja

Megfagytam.A pohár kiesett a kezemből,de még mielőtt leeshetett volna Niall elkapta és lerakta az asztalra.

-Nincs semmi baj-mondta majd magához húzott és nyugtatóan megölelt. - minden rendben lesz-suttogta a fülembe rekettes mély hangján

Még vagy öt percig egymás ölelésébe álltunk majd kimentünk vissza.

***

-Azt hiszem jobb lesz ha most elmegyünk-mondta Louis kerülve velem a szemkontaktust majd kiviharzott az ajtón

-Én itt maradok Tarával-mondta magabiztosan Niall de ekkor hirtelen Harry termett mellettünk.

-Majd én maradok.Te menj el vadászni a többiekkel-mondta teljes komolysággal.
A szeméből düh,komolyság,gyengédség és kíváncsiság sugárzott egyben.
Niall,Liam,Zayn követve Louis kifelé elviharoztak becsukva maguk mögött az ajtót.

-Szia-mondta mormogós hangján majd a hosszú érdes fekete kabátját levette és ráakasztotta a fogasra.
Harry egy fekete gatyában volt régies cipőben és egy hófehér pólóban.Harry egész nap a családfás könyvet tanulmányozta én meg elfoglaltam magam a ház felderítésében.
Közben néha-néha rám nézett de egy szót se szólt hozzám.Furcsa.

*késő délután*

-Vacsoráztál már?-kérdezte egy ravasz mosoly kíséretében ...észre se vettem hogy milyen hamar elment az idő.Kint már sötét volt.

-Nem.- válaszoltam majd a gyomrom egy nagyot korgott pire pipacs vörös lett a fejem

-Akkor majd én csinálok neked- és elindult a konyhába nagy mosollyal az arcán

-De nincs itthon semmi.Be kell vásárolni ahhoz hogy lehessen főzni valamit- figyelmeztettem mire megfordult a hátára kapott majd elkezdtünk futni a sötétségbe.

***

Egy kis bolt mellé vitt.

-Harry ugye nem gondoltad komolyan hogy pizsomában fogok bemenni ebbe a kisboltba?-vágtam a fejéhez szavaim nem túl szépen mire "de komolyan gondoltam arccal nézett rám"
Hát így kezdődött a "menjünk bevásárolni pizsomában project."
mondjuk nekem is lehetett volna annyi eszem hogy átöltözöm de már késő volt ahhoz...

Össze szedtünk egy bevásárló kosárnyi ételt majd oda mentünk a pulthoz.Pontosabban Harry ment oda én csak figyeltem őt kicsit messzebbről mert pizsomában azért még se állíthattam oda...arról nem beszélve hogy ez az idős hölgy eléggé megbámult már így is minket..inkább maradtam és csendben figyeltem.

*Harry szemszöge*

-80 dollár lesz-mondta az eladó hölgy majd a tárcámból kivettem a pontos összeget mire az idős megkérdezte hogy az ajtónál ácsorgó lány a barátnőm-e  de mire válaszolhattam volna elkezdett minket dicsérni hogy milyen szép pár vagyunk.
Én csak egy mosoly kíséretében hagytam ott a hölgyet majd fogva a szatyrokat és Tarat haza mentünk...Haza?!
Badarságokat beszélek már is... ez a lány megbabonázott.

*Tara szemszöge*

-Hamar végeztük-állapítottam meg a tényt miközben Harry kipakolt mindent a helyére már is neki látott a vacsorának.Ha jól láttam bolognai spagettit kezd csinálni.

Harry a csodás megállapításomat csak egy mosollyal nyugtázta és már is sürgött forgott a konyhában.

*15 perc múlva*

Harry velem szembe ült.Miután megterítettem lekapcsolta a villanyokat majd gyertya fényt gyújtott.

-Hmmm...ez isteni-motyorogtam majd faltam be az elképesztően finom étel utolsó falatait. - Nem is tudtam hogy ilyen jól tudsz főzni.-dícsértem,

Mosolygott.De még mindig nem szólalt meg.Kezdem kényelmetlenül érezni magam..

-Köszönök mindent,de felmegyek aludni-mosolyogtam majd elpakoltam magam után és felmentem.

Lezuhanyoztam majd egy rövid gatyát és egy pántos pólót hagytam magamon.

Megint nem tudtam aludni.A plafont kezdtem el vizslatni.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve megszólítottam gondolataimban:

"Niall,héééé alszol?"

"Nem.Mi nem alszunk sose"-válaszolt.Tehát működik.

"Ki vagyok én?Pontosabban,mi vagyok én?Tudom,hogy tudod."-kérdeztem

ps:ha találtok benne helyesírási hibát bocsánat,csak siettem és nincs energiám most átnézni.Szép estét!:)